Szakíts magadnak egy kis időt, hogy elolvasd ezt az üzenetet, lehet hogy fontos!

Volt egyszer egy kisfiú, akinek igen nehéz természete volt. Az apja adott neki egy zacskó szöget,hogy, mindannyiszor, amikor elveszíti a türelmét, vagy veszekszik valakivel, üssön be egy szöget az udvar végében lévő kerítésbe

Az első napon 37 szöget ütött a fiú a kerítésbe. A elkövetkezendő hetek során megtanult uralkodni magán, és a kerítésbe beütött szögek száma, napról napra csökkent: felfedezte, hogy sokkal könnyebb uralkodni magán, mit a szögeket beütni a kerítésbe.

Végül elérkezett az a nap, amikor a fiú egyetlen szöget sem ütött be a kerítés fájába, Ekkor megkereste az apját, és elmesélte neki, hogy ma egyetlen szöget sem kellett a kerítés ütnie. Ekkor az apja, azt mondta neki, hogy minden nap, amikor megőrzi a nyugalmát, és nem kerül veszekedésbe senkivel sem, húzzon ki egy szöget a kerítésből. A napok teltek, amikor egy nap a fiú közölte apjával, hogy már egy szög sincs a kerítésben..

Az apa elkísérte a fiát a kerítéshez, és így szólt: „Édes fiam, te igen becsületre méltóan viselkedtél, de nézd csak meg mennyi lyuk van ezen a kerítésen. Ez már sosem lesz olyan, mint azelőtt. Amikor összeveszel valakivel, és amikor egy gonosz dolgot mondasz neki, ugyanolyan sérüléseket hagysz benne, mint ezek itt a kerítésen. Belemárthatsz egy kést egy emberbe, majd kihúzhatod azt, de a seb örökre ott marad. Mindegy hányszor is kérsz bocsánatot, a sérülés ott marad. A szavakkal okozott seb is olyan, mint egy fizikai seb.

A barátok nagyon ritka ékszerek, megnevettetnek és bátorítanak. Ők mindig készek téged meghallgatni, mindannyiszor, amikor neked arra szükséged van, támogatnak, kitárják előtted a szívüket. Mutasd meg a barátaidnak, mennyire is szereted őket

És végezetül:

„A barátság öröme, azt jelenti, hogy valaki rád bízott egy titkot " (Alessandro Manzoni)

És még néhány elgondolkodtató sor...

1. Ha egy üzenetet kapsz, az azt jelenti, hogy valaki jót akar neked, mert vannak olyan emberek, akiknek te kedves vagy.

2. Adj többet az embereknek, mint amennyit azok várnak, és ezt tedd jó szívvel.

3. Amikor azt mondod „szeretlek”, mondd komolyan.

4. Amikor azt mondod „sajnálom”, nézz a másik szemébe

5. Sose viccelődj mások álmaival. Sérülten jöhetsz ki belőle, de az élet élésének ez az egyetlen módja

6. Beszélj lassan, de gondolkodj gyorsan.

7. Ha valaki olyan kérdést tesz fel neked, amire nem szeretnél válaszolni, kérdezd meg tőle: „Miért akarod tudni?"

8. Ne feledd, hogy a legnagyobb szerelem és a legnagyobb siker óriási veszélyt rejteget

9. Amikor valami elveszik, a megtanultak sosem vesznek el...

10. Emlékezz a 3 „T„ -re: Tiszteld saját magad, Tisztelj másokat,Tartsd a hátad a cselekedeteidért“.

11. Ne ítélj meg másokat a szemrehányásaikon keresztül

12. Ne engedd, hogy egy nézeteltérés megrontson egy barátságot.

13. Mosolyogj, ha telefonálsz. A másik, a hangodon keresztül ezt megérzi.

14. Emlékezz, hogy nem birtokolni valamit, amikor te akarod, lehet, hogy szerencsét hoz

Szun mester (Szun Ce) bölcsességei

·        Ki száz viadalban száz győzelmet vevék, a jók közibül még nem a legjobbik. A jók közibül a legjobbik, ki nem harcolván töri le az ellensége hadát.

·        Ha esméred az ellenséged és esméred tenmagad, úgy vívjál bár százszor, veszedelem nem lesdel rád.

·        A seregeddel úgy csapj az ellenségre, milyenformán az őrlőkő zuhanék a tikmonyra!

·        Ki járatos az hadviselésben, mindég abban van reménsége, mit önnön erejibül megcselekedni képes, másokat penig nem kénszerítene.

·        Az mód ami által már egyízben győzelmet vettél, ismét meg nem cselekedhetnéd.

·        A’ sereg viadalának nehézsége abban állék, hogy a kerülőt egyenes útra változtasd, a veszedelmet penig előnyre.

·        A’ sereg viadala előnyökkel is kecsegtet, de veszedelembe is dönthet.

·        Ne bizakodjál abban, hogy ellenséged nem támad reád, de készülve várjad támadását.

·        Ha ellenséged habahurján kicsi semminek néznéd, bizton rabláncba kerülsz.

·        Ha esmered az ellenséged s esmered tenmagad, győzelmet bízvást remélsz; ha esmered az eget és esmered a földet, győzelmed teljes lész.

·        Tentával szabott mértéket meg ne tarts, de cselekedetid igazítsd az ellenséged szerént, hogy te ítélhesd az hadakozás dolgát.

Csuang Ce bölcsességei

„Föl kell ismernünk, hogy az, amit az ember tud, sokkal kevesebb annál, amit nem tud, s hogy az idő, amely születésünk óta eltelt lényegesen rövidebb, mint az, amely születésünk előtt folyt le, s ha az ember megkísérli a kisebbel betölteni a nagyobbat, ez csak tévedésre és zűrzavarra vezet, aminek soha nem lesz vége.”

„Ezért az, aki csak a helyeset akarja követni és tisztelni, a rosszról pedig hallani sem akar, a rendet hirdeti, s nem ismeri el a zűrzavart, azt árulja el, hogy fogalma sincs az Ég és a Föld törvényéről s nem ismeri a dogok különböző természetét. Ez pontosan ugyanannyi lenne, mint tisztelni az Eget és figyelembe sem venni a Földet, vagy például tisztelni a Yin-t és nem törődni a Yang-gal. Világos, hogy az ilyen magatartás téves. Aki továbbra is szüntelenül ilyen értelemben beszél, az vagy ostoba, vagy hazudik.”

„Ami bennünk égi, a bensőnkben, ami földi az külsőnkben van. Benső tulajdonságaink az égi természeten alapulnak. Aki felismeri önmagában az éginek és az emberinek a működését, az a gyökereit az égbe ereszti és saját tulajdonságaira támaszkodik. Aki ezt elérte, az visszatért a lényeghez és tökéletességre tett szert.”

„A szeretet és a tisztesség elvei nem tartoznak az emberi természethez, ezért okoz gyakorlásuk annyi fájdalmat. Az erkölcsös emberek pislogva nézik és kárhoztatják a világ bajait és szomorkodnak a dolgok fölött. Az erkölcstelen emberek eközben, erőszakkal, megmásítva valódi természetüket, vagyon és hírnév után törtetnek. Tehát az erkölcs általában nem felel meg az emberi természetnek s a világ kezdete óta egyebet sem okoz, mint zűrzavart és küszködést. A jótéttel együtt nem jár a dicsőség, sem a rossz gyakorlásával a büntetés. Harmóniában lenni az élet lényegével, egyedül ez vezet ahhoz, hogy testünket megóvjuk, életünket gyarapítsuk, a hozzánk tartozókat tápláljuk, és éveink sorát beteljesítsük.”

„Aki belátja, hogy ostoba, az már nem is annyira ostoba. Aki belátja, hogy tévedésben leledzik, már nem téved teljesen. Az ki teljesen elmerült a tévedésben, az soha életében erre nem fog rájönni. Az, aki valóban ostoba, az ezt nem látja be. Ha három ember megy együtt valahová, aki közül csak egy téved az útirányra nézve, azok célba érnek, mert a tévedők kisebbségben vannak. De ha ketten tévednek közülük, soha nem fognak megérkezni, mert a tévedőké a többség.”

OM MANI PADME HUM

Maga a mondás jelképek egész sorozata. Az OM szótagot a teremtés szimbólumaként értelmezik. Szanszkrit eredetű, AUM-nak írták. E három betű a teremtő BRAHMA, a fenntartó VISNU, és a pusztító SIVA jelképe. Ezenkívül a az A jelenti az isteni ént, a hallhatatlan lelket. Az U az emberi ént, a múlandó testet. Az M a két én kapcsolatát. A szent szótag egy lehelettel mondja ki a lét legnagyobb misztériumát: itt élek a földön, sorshoz és időhöz kötve, de igazi lényem az örök, hallhatatlan lélek. A MANI PADME jelenti a kincset a lótuszban, vagyis az emberi lelket a világtérben. A lótusz az öröklét jelképe. A HUM olyasmit jelent mint Ámen, úgy legyen.

Más értelmezés szerint OM az eget és isteneket jelenti, MA a félisteneket, NI az emberiséget, PA az állatokat DME a megváltásra váró kóbor szellemeket, HUM a pokolbeli lényeket. Együttvéve mind : a világ hat részét. Egy ősi tibeti szöveg szerint ez a hat szótag minden tanításnak a gyökere, amelyben minden tudás és bölcsesség egyesül. Egyszersmint a menekvés útja, már egyszeri kimondása is végtelen haszonnal jár.

Szolgálat

A természetben mindenben a szolgálat vágya él.

A szél szolgál, a víz szolgál.

Ha fát találsz, ültesd el magad.

Ha hibát találsz, javítsd ki magad.

Ha olyan feladatot, amit mindenki kikerül vállald föl magad.

Öröm jónak és egészségesnek lenni.

Ám még nagyobb öröm szolgálni tudni.

Ne hidd, hogy csak a nagy szolgálat érdem.

Az apró szolgálat öröme is létezik.

Például amikor meglocsolod a kertet, rendet raksz a könyvek közt, vagy megfésülöd egy kislány kócos haját.

Ne hidd tévesen, hogy szolgálni kis emberek dolga.

Az életet és fényt adó Isten is szolgál, s joggal hívhatnánk így:

Ő aki szolgál.

Naponta néz kezünkre, s kérdezi: Szogáltál-e ma?

Kit? Egy fát? Barátot? Szerettedet? Idegent?

Köszönöm, hogy megengeded, hogy szolgáljalak!

Gabriela Mistral

Chilei költőnő

Testamentum

Akik nagy, messze útra kelnek,

vagy tengerre szállnak dióhéj hajón,

kedveseiktől könnyes búcsút vesznek,

és osztályt tesznek minden földi jón.

Én is most vészes lengő hídra lépek,

és ama tájon szörnyű a vihar,

s amint az ingó, rengő hidat tépi,

vad jajgatásba rémül ott a dal.

E hídról, hogyha tán vissza nem térnék,

ha mélybe lökne le egy szélroham,

- tudom, én egyszer már e tájon jártam -

ott elpusztultak már sokan, sokan.

Igen, ha utam vissza nem vezetne,

s lehullana két dajkáló karom,

lezárulna én két könnyes szemem,

s a szó elhalna ajkamon,

a számodra e bús sorokba zárom

végakaratom :

Ne hidd, hogy itt koldusszegényen hagylak,

tündéri szépet testálok neked:

víg kacsalábon forgó házikót,

s árnyékba borult hűvös kerteket,

olyat, minőkben szép fiúcskák járnak,

mellettük nemes, hófehér agár,

és szilaj vérű kicsiny pejcsikót,

mely, mint egy táltos, oly röpülve jár.

S örökül hagyok - panaszod ne érjen -

egy dús veretű, nagy aranyhajót,

mely elviszen a kincses napkeletre,

s körülhajózod a nagy földgolyót,

hogy megtérhess, mint a mesék lovagja

kinccsel, tudással bőven, gazdagon...

Fiam ne mondd, hogy bús szegényen hagylak,

az álmaimat, ím neked hagyom!

Van még egy kincsem, drága, ritka jószág,

nem mutogattam soha senkinek,

de most, fiam, híven elibéd tárom,

legyen ez is a tied ! Tied!

Vigyázz reá szent, titkos félelemmel,

mint ó - csudára, jaj, össze ne törd :

ez az a kincs, mely bennem fájva égett,

mely kínzott, bántott, holtra gyötört,

s mint szent olajjal telített kehelyből,

belőle csordult sok nehéz dalom...

király nem nyújthat dúsabb örökséget :

a szívem ím teneked hagyom !

És tengereknek gyöngyfövenyű mélyén

oly pazarlón az ékkő nem terem,

ó, mint amennyi drágagyöngyöt ontott

két gyöngykagylóm : a két síró szemem.

E gyöngyöket most mind reád testálom,

építs belőlük szép könnypalotát

vagy fűzzed össze fénylő, dús füzérbe,

s ékítsed véle egykor az arád.

Vagy menj velük messze, nagy világba,

és szórjad szét a négy égtáj felé,

hisz ennyi kincstől megroskad a vállad,

legyen belőle minden emberé.

Ó, vidd, fiam, az álmom, szívem,könnyem:

sok drágagyöngyöm : zengő, bús dalom...

s az emberek, ha megköveznek érte,

fiam, ne átkozz nagyon !

Várnai Zseni

Mulandóság

Amióta van modern nagyipar, modern tömegtájékoztatás, van reklám, és van sokféle választhatóság, azóta egyre többen hiszik, vallják, hogy életünk elemei választhatóak, váltogathatóak, lecserélhetőek. Minden erejével arra buzdít ez a modern világ, hogyha nem működnek már olyan igazán jól dolgaink, hát cseréljük jobbra, újabbra azokat. Cseréljük le autónkat, ha nem elég korszerű, cseréljük le munkánkat, ha nem jövedelmez eleget, cseréjük le otthonunkat, ha nem kínál elég lehetőséget, cseréljük le vezetőinket, ha csalódtunk bennük, cseréjük le társainkat, ha a házasság megfeneklett,…

Egyes szélsőségesen liberális emberek szerint a személyes szabadság szempontjából a család csak szükséges rossz. Ha egyszer a társadalom megtalálja a lehetőségét, nyilván szabadságukban áll majd a szülőknek letenni a gyermeknevelés terhét, s talán a gyermekeknek is javára szolgál majd, ha nem lesznek kiszolgáltatva szüleik kénye-kedvének…

A fentiekből következtetve előbb-utóbb eljön az idő, amikor lecserélhetjük gyermekeinket, ha nem felelnek meg elvárásainknak, s lecseréhetjük szüleinket hasonló okokból.

Sokan azt mondják, ilyen kor nem jön el soha. Nos eszükbe juttatnám, hogy ma már úgy szabhatjuk, varrhatjuk külsőnket, ahogy akarjuk, de még arra is van lehetőség, hogy nemünket megváltoztassuk. Személyiségünk egyes elemei már cserélhetőek!

Mármost én azt hiszem nincsen jól ez a nagy csere-bere szabadság. Nincsen jól, mert nem igaz. Hamis dolog azzal hitegetni az embereket, hogy boldogabbak, elégedettebbek lesznek, ha azt, ami az övék elcserélik olyasvalamire, ami másé. Hamis dolog azt állítani, hogy az értékek változóak, s ezért aktuális érdekünk szerint kell váltogatnunk azokat. Hamis dolog arról beszélni, hogy életünk legfontosabb elemeit, hitünket, szeretteinket, otthonunkat, munkánkat elcserélhetjük jobbra, szebbre, hasznosabbra.

Mindez nem igaz!

Nem cserélhetjük szeretteinket, mert hozzánk tartoznak. Nem válogathatunk az értékek között, mert ha az értékek választhatóak, akkor nincsenek. Nem cserélgethetünk akármit akármire, mert ezzel önmagunk személyes valóságát cseréljük tárgyakra, és hamis ígéretekre.

Nem kell és nem is lehet megtagadni a természetet. Vízjárta helyre gabonát vetni éppolyan bolondság, mint mindenféle idegen módit meghonosítani. Keressük meg önmagunkat, legyünk, akik vagyunk, s minden jó lesz. Csak hát nem elég önmagunkat, mint formát elfogadni, hanem értékként is kell tekintenünk egyszeri megismételhetetlenségünkre. Legyen szó egyetlen emberről, kisközösségről, tájegységről, nemzetről, vagy bármi egyébről, a lényeg nem csupán az, hogy azonosak legyünk önmagunkkal, de az is, hogy ne szégyelljük azt az azonosságunkat. Ne akarjunk olyanok lenni amilyenek nem vagyunk, amilyenek mások.

Önismeretre kell törekednünk. Tudnunk kell kik vagyunk, honnan jöttünk. Napi tennivalóink során mindig arra ügyeljünk, hogy önmagunkkal rendbe legyünk.

S amíg szőjük álmainkat, napi gondokkal kell keservesen birkóznunk. Küszködnünk, ahogy küszködik mindenki, aki hordoz vágyat mások iránt, felelősséget másokért.

De amikor eljön az egyetlen igazi fájdalom, hirtelen eltörpül minden egyéb. És illő is hogy eltörpüljenek. Mert törpék ők. Csak akkor hangzik ordításnak rikácsolásuk, ha nem dörren közéjük az egyetlen óriás, a halál.

Vannak cserélhető és vannak cserélhetetlen dolgaink. De vannak a világban fontos dolgok, fontosabbak minden másnál.

Van sorrend az értékek között. S a legelső helyen áll az emberség, minden esendőségével, minden mulandóságával együtt.

Sőt, éppen mulandósága miatt.